<- Híreink

Mesevilág? Lósportra, magyar!

Forrás:Nemzeti Sport, SINKOVICS GÁBOR

Lósportra, magyar!

 

Valóságos mesevilágra leltünk Dunakeszi-Alagon, a Telivér Farm istállójában. A hazai lósport egyik műhelyében azon dolgoznak, hogy megismertessék az országgal a magyar tenyésztésű lovak erejét, értékét és a versenyzés izgalmát. A Kincsem park pedig idén is különleges programokkal és futamokkal várja a közönséget.

 

Áll az átlagmagyar az istállóban, s jobbrólmeg balról jókedvű lovak bökdösik. Az átlagmagyar kissé zavarban van, tán fél is egy kicsit a gyönyörű paripáktól, mert nem ehhez van szokva. A büdös, benzingőzös, idegbeteg emberekkel túlzsúfolt nagyvárosból jött, s most éppen úgy érzi magát, mint Alice Csodaországban. Nézi az állatokat, gyönyörködik bennük, és elképzeli magát, ahogy Zorro, vagy Robin Hood, vagy a Tenkes kapitánya vágtat velük, vágtat végig a mezőn vagy az Andrássy úton. Aztán pillanatok alatt véget ér az álmodozás, mert megérkezik Pálfi Nóra. S az átlagmagyar attól kezdve már ezt a temperamentumos, határozott, csinos hölgyet figyeli, ahogy beszél a lovakról, a szenvedélyről, amelyet a lósport jelent neki. És az átlagmagyar rácsodálkozik a világra, hogy egy közgazdász mit keres naponta az istállóban, kényelmes farmerban, laza pólóban, ahelyett, hogy elegáns kiskosztümben, magas sarkúban valamelyik multi irodájában ülne papírhalmazok között. Pálfi Nóra a Telivér Farm Kft. ügyvezetője, s túlzás nélkül állítható, a hazai lósport kulcsfigurája. A versenyistállóval és ménessel is büszkélkedő vállalkozás évek óta az egyik legnagyobb, legsikeresebb magyar tenyésztésű angol telivér állománnyal büszkélkedik hazánkban. Mintegy száz ló a ménesben, a tréningtelepen pedig nagyjából harminc, amelyek vagy a Kincsem parkban, vagypedig a környező országokban versenyeznek rendszeresen. 

Az átlagmagyar próbálja mindezt felfogni. Próbál megbarátkozni a számokkal, a statisztikai mutatókkal, az izgalmas sportág kulisszatitkaival – és a lovakkal. Aztán megérkezik Kovács Sándor, a Telivér Farm trénere, a tizennégyszeres champion-zsoké, kétszeres champion tréner, afféle kultikus alak, elismert szakember, legenda. A lovak mintha tisztelnék, egy pillanatra csend támad az istállóban, nincs nyerítés, nincs felhorkanás,a főnöknek jár a tisztelet. És Kovács Sándor azt mondja: „Annak idején az ügetőn dolgozott a bátyám, így kerültem oda. Valaki aztán ajánlotta, hogy menjek a galoppra zsokénak, merthogy nem vagyok kosárlabdázó alkat, és én igent mondtam. Olyan tanítómestereim voltak, mint Németh Ildikó, Simon Ferenc, Vass József. Egymás után nyertem a versenyeket, és az sem vette el a kedvem az egésztől, hogy több súlyos sérülést is szenvedtem. Most is azon dolgozom, hogy ez a gyönyörű sport népszerűbb legyen, mert csak akkor van jövője, akkor tud talpon maradni, ha hétvégenként egyre több ember jön ki fogadni, versenyt nézni…”

Tétre, helyre, befutóra.

A három varázsszó.

Ezt még az átlagmagyar is tudja, hiszen többször látta Koltai Róbert filmjét, a Sose halunk meg címűt. Az a mozi sokat segített a sportágnak, Gyuszi bácsi, a vállfaügynök a képkockákon bemutatta a kulisszatitkokat is.

És a közben befutó lovak nyergéből csinos, filigrán hölgyek ugranak le, akik hetente többször is „belovagolják” a tréningtelep paripáit. Munka ez, egyben életforma. Akad közöttük, aki egy bukás után három napig kómában volt… Élet és halál között. De amikor visszatért belé a lélek meg az életkedv, s összeforrtak a csontjai, jött vissza ide, a telepre.

Alagra, a csodavilágba.

A Telivér Farm afféle vezérszerepet játszik, és nem csak a hatalmas, impozáns lóállomány miatt. Rengeteg siker, versenygyőzelem és megannyi kitűnő vérvonalú tenyészállat jelzi a minőségi munkát. Sok mindenre büszkék, például arra, hogy a legendás Overdose mögött rendre az ő lovuk, Spinning Crystal futott be a második helyen a különböző hazai futamokon. Így most, amikor a csodamén már visszavonult és a sprintkirálynőből is anyakanca lett a ménesben, nagy öröm volt az egész istallónak, hogy idén megszülethetett e két bajnok utódja. A Telivér Farm egyik szeme sír, mert a csikót már megvásárolták tőlük, de a másik nevet, hiszen a kis mén így Svédországban kerülhet tréningbe és ott versenyezhet.

Aztán arra is elégedetten gondolhatnak vissza, hogy a 2009-es Nemzeti Vágtán az ő istállójuk büszkesége, National Face győzött.

Az átlagmagyar, aki leginkább autón, villamoson, buszon közlekedik, s legnagyobb kalandja, hogy esténként megnézi a Barátok közt című szappanoperát, most rácsodálkozik a világra, és gyönyörködik a különleges állatokban. Miközben egy makrancos, gyönyörű angol telivért mosdatnak, Pálfi Nóra folytatja: „Április elejétől november közepéig tart a versenyszezon a Kincsem parkban. Nekünk is az a célunk, hogy megismertessük ország-világgal az istállónkat, a ménesünket és azt az értéket, amely alkalomadtán sok-sok örömet szerezhet az embereknek. Azért dolgozunk, hogy vasárnaponként a Kincsem parkban ne csak néhány száz, hanem több ezer ember üljön a lelátón és szurkoljon, fogadjon, izguljon. Csak így van jövője a sportágnak. Nem adjuk fel, amíg vannak jó lovaink, van pályánk, és lelkes emberek dolgoznak nekünk, addig csináljuk. Már többször elmondtam, hogy hiába van Magyarországon óriási hagyománya a lósportnak, a második világháborúban a lóállományunk csökkent, és ez olyan törést okozott, amelyet nehéz kiheverni. Havonta nagyjából százezer forintba kerül egy versenyló tartása, itthon a versenyekkel lehetne pénzt keresni, de nem egyszerű kibontakozni és sikeresnek lenni. Külföldre pedig kevesen vihetik a lovaikat, mert az sem olcsó mulatság. Ráadásul a hazai körülmények össze sem hasonlíthatók a nyugati lótartással.”

S az átlagmagyar bólogat.

Majd egy érdekes anyagot kap, amelyben az esztendő eseményei, különleges versenyei szerepelnek. Pécsi István, a Kincsem Nemzeti Kft. ügyvezetője, aki tavaly óta tölti be ezt a posztot, közhírré tette, mivel próbálják visszacsalogatni a nézőket a versenyekre. És az átlagmagyarnak újra tátva marad a szája, mert azt olvassa, hogy július első hétvégéjén háromnapos programot szerveznek, gasztronómiai fesztivállal, futamokkal, és a panellakásból, betonrengetegből kiszabadulópolgártársaink, ehetnek, ihatnak, fogadhatnak.

Több mint tízezer embert várnak.

De lesz kétnapos nemzetközi lóversenyhétvége is szeptember elején, melyen mind az ügető-, mind a galoppszakág legjobbjai rajthoz állnak, és persze ott van a legendás Ügetőszilveszter, amely 1999 óta változatlan formábannagyjából tízezres közönséget vonz az év utolsó napján.

Az átlagmagyar lassan elköszön.

Dunakeszi-Alagon, a Telivérfarm istállójában „csendes pihenőre” vonulnak a lovak, hogy aztán délután, másnap reggel és mindennap folytatódjék a munka.



Telivér Farm Kft. :: 6430 Bácsalmás, Backnang u. 2. :: Tel: +36 30 277-7010 :: E-mail: teliverfarm@teliverfarm.hu :: Adatkezelési tájékoztató





_blanc